A középiskolai felvételi eljárás során anyanyelvi feladatlapot és matematikai feladatokat is meg kell oldani. A központi felvételi biztosítja, hogy minden iskolában ugyanazokat a feladatokat kell megoldani, így pontos kép kapható egy felvételiző diák aktuális matematikai tudásszintjéről. A cél azonban nem versenyszintű feladatokat adni a diákoknak: a gyakorló pedagógusok által a nemzeti alaptanterv elvárásainak megfelelően elkészült feladatlapon az általános matematikai tudásszint és gondolkodás ellenőrzése a lényeg.
Mivel a különböző iskolákban más és más ütemben haladnak a matematika anyaggal, így a felvételit megelőző évek anyaga kerül a feladatok közé (tehát például a nyolcadik osztályosok a hetedik évfolyamig tanult matekanyag ismeretéről adnak számot).
Egyes feladatokhoz akár többféle tantárgyi ismeret felhasználására is szükség lehet, mert a célkitűzés szerint nem a nyers anyag ismerete, hanem annak felhasználási képessége számít, tehát a matematikaoktatás eredeti célja szerinti új gondolkodási struktúra megismerése. Az anyag egyszerű visszamondása helyett a hangsúlyt az kapja, hogy a diák valóban érti-e, képes-e használni a tanultakat. A matek feladatok így a problémamegoldási készséget, a szabálykövetést és a logikai biztonságot is ellenőrzik.
Nyilvánvalóan fontos elem a tantárgyi ismeretek elsajátítása, de a koncentrációs képesség, a koncentrációs tartós fenntartása is nagyon fontos. A szokványos, órai matematika feladatoktól is nagyban eltérhetnek az itteni kérdések, ezért a fentiek figyelembevételével jó ötlet a korábbi évek feladatsoraival gyakorolni, melyekhez természetesen a megoldókulcsot is nyilvánosságra hozták.
A problémaérzékenység, tehát az akár hétköznapi életből vett példa matematikai megközelítésén túl a feladat megértése szintén fontos: a szövegértés mellett pedig az íráskészség is kap hangsúlyt, hiszen értelmezhető, olvasható módon kell kitölteni a lapokat. Érdemes tehát figyelni arra, hogy a levezetés jól struktúrált, könnyen érthető és logikus legyen.
Gyakori kritika a központi középiskolai felvételikkel, így a matematika felvételivel kapcsolatban is, hogy nem egészen olyan jellegű feladatokat tartalmaz, mint amikkel a diák korábban, az órákon találkozott. Bár minden iskola, sőt minden matematikatanár más, az alaptanterv szerint haladó osztályok a megoldáshoz szükséges tantárgyi feltételeket megismerhették, a kompetenciákat kialakíthatták. A helyzet azonban valóban az, hogy még egy alapvetően jó matekosnak számító diák számára is nehézséget okozhat az újszerű feladatok megoldása vagy a más, kreatívabb gondolkodási struktúrát igénylő kérdések értelmezése.
A matek felvételi célja, hogy azt mérje le, a gyermek mennyire képes alkalmazni azokat a logikai, következtetésbeli ismereteket, melyekkel a matematikatanulás célja felvértezni őket. A matematikaoktatás az általános iskolákban nem kizárólag a számolás alapvető funkcióinak elsajátítását célozza, hanem egy logikus gondolkodásra való készséget is. A meglepetések vagy a csalódottságok elkerülése érdekében ezért célszerű korábbi évek matek felvételi feladatait is áttekinteni, hogy ne csak az éles helyzetben szembesüljön a más jellegű követelményekkel a diák.
A matematika feladatsorra biztosított idő szűkössége a második leggyakoribb kritika a felvételikkel kapcsolatban: a többéves tapasztalat alapján még átlagos nehézségű kérdőívek esetében is sok panasz érkezik arra, hogy a kitöltésre biztosított idő túl kevés. Ezt a problémát leggyakrabban úgy lehet kezelni, ha nem a kitöltést igyekszünk gyorsítani, hanem a szövegértést: nagyon gyakran az vesz el túl sok időt, hogy a diák nehezen értelmezi a feladatot, sokszor kell átolvasnia a kérdést. Ez is leküzdhető kitartó gyakorlással.
