A felsőoktatásba készülő fiatalok mellett az idei évben az általános iskolák fiúk és lányok (negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok) is felvételi lázban égnek: sokan először szembesülnek a központi felvételik okozta lámpalázzal, vagy az első igazi „megmérettetéssel”. Új izgalmak, új élmények: irány a középsuli!
Tavaly ősszel az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a központi írásbeli felvételi vizsgát szervező középiskolák listáját: a felvételire jelentkező általános iskolások januárban hatszáz intézményben mutathatták meg, mit is tudnak.
A legtöbb diák számára ez volt az első alkalom, hogy ilyen jelentős és a jövőjére nézve fontos feladattal szembesült; a fiatalok nagy része szépen teljesített, és bizakodva várhatja a folytatást.
Központi felvételi félezer iskolákba
A középfokú iskolák novemberben közzétették felvételi tájékoztatójukat, és meghatározták, hogy a 2012–2013-as tanévben milyen osztályokat indítanak, illetve megjelölték azt is, hogy milyen felvételi eljárással veszik fel a jelentkező tanulókat.
Az iskolák több mint fele csak az általános iskolai eredmények alapján rangsorol majd, mintegy ötszáz középiskola azonban úgy döntött, hogy a hozzájuk jelentkezőknek központi írásbeli felvételiken kell bizonyítaniuk.
A központi vizsgákra országosan meghatározott időpontokban került sor: a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumba jelentkezők számára január 20-ára írták ki a felvételit; a négyosztályosok egy nappal később, 21-én eshettek neki a feladatlapoknak.
A fentebb említett időpontokról jogos indokkal távolmaradó diákoknak a pótló központi írásbeli felvételi vizsgákat január 26-ra, illetve február másodikára időzítették: előbbi a hat és nyolc osztályos képzésre jelentkezőknek van fenntartva, utóbbi azoknak, akik a kilencedik évfolyamra jelentkeznek.
Konkrét központi felvételi vizsgaismétlésre azonban nincs mód, a tanulók csak egyszer tehetnek azonos típusú és fajtájú központi felvételi írásbeli vizsgát.
45 perc
A tanulóknak háromnegyed óra állt a rendelkezésükre, hogy az anyanyelv, valamint a matematika központi írásbeli felvételin kitöltsék a tíz kérdésből álló feladatsort. A felvételizők 50-50 pontot szerezhetnek az írásbeli során, a kérdések pedig nagyrészt a megelőző évek anyagára épülnek majd.
A “szépen kiöltözött” fiatalok személyazonosításra alkalmas igazolványokkal, és a szigorúan meghatározott segédeszközökkel felszerelkezve indultak útjukra: körző és vonalzó okés, a számítógép tiltott gyümölcs volt.
A gyakorlott pedagógusok által elkészített központi felvételi feladatok célja az, hogy felmérje a jelentkezők képességeit és készségeit, ezért az összeállításban résztvevők ügyeltek arra, hogy egyetlen feladatsor se legyen hagyományos teszt.
Az anyanyelvi írásbeli tíz feladatából kilenc egy-egy részképességhez kapcsolódik (szövegértés, gondolkodási képesség, íráskészség, helyesírás, nyelvi és kommunikációs ismeretek), a tizedik ezzel szemben egy szövegalkotási feladat, amelyben a tanulók egy kész szöveg megfogalmazásával bizonyíthatják felkészültségük.
A matematikai felvételi feladatlapok sem csupán a tantárgyban tanultakat mérik, az intézmények szeretnék látni a tanulók gondolkodásának jellemzőit: a vizsgázóknak többféle kompetenciát is mozgósítaniuk kell a megoldás érdekében.
A javítókulcsokat az Oktatási Minisztérium már nyilvánosságra hozta, és szabadon megtekinthető minden érdeklődőnek az Oktatási Hivatal honlapján.
Mint utólag kiderült, a szaktanárok sem magyarból, sem matematikából nem találták túl nehéznek a központi felvételi feladatsorait, sokuk szerint legfeljebb a rendelkezésre álló idő okozhatott gondot a fiataloknak.
